Zurbó Dorottya Könnyű leckék című dokumentumfilmje két díjat is nyert a ZagrebDox fesztiválon, Az Úr hangja című legutóbbi Pálfi György-film pedig a legjobb speciális effektek díját hozta el Portugáliából a Fantasporto filmfesztiválról - tájékoztatta vasárnap a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) az MTI-t.

    A közlemény szerint a zágrábi dokumentumfilm-fesztivál ifjúsági zsűrije különdíjjal jutalmazta Zurbó Dorottyának a Filmalap Inkubátor Programjában készült alkotását és indoklásában méltatta a Könnyű leckék című portré "egyszerűségét és mozifilmszerűségét".
    Zurbó Dorottya első önálló rendezése egy fiatal szomáliai lány életét tárja a nézők elé, aki a felnőtté válás határán új életet kezd Magyarországon.
    Az elismerés mellett a több mint száz dokumentumfilmet felvonultató ZagrebDox fesztivál rangos emberi jogi díját, a Movies That Matter különdíjat is Zurbó Dorottya filmje nyerte el.
    A Könnyű leckék az Éclipse Film gyártásában készült, világpremierje nagy siker volt a locarnói filmfesztiválon, a hazai mozikban októberben mutatták be, világszerte vetítik a nemzetközi filmfesztiválok.
    Pálfi György legutóbbi filmjét, Az Úr hangját, mely a Filmalap támogatásával a KMH Film és a kanadai Quite Revolution Pictures koprodukciójában készült, a legjobb speciális effektekért járó díjjal tüntette ki a Fantasporto filmfesztivál szakmai zsűrije szombat este Portóban.
    A közlés szerint a Stanislaw Lem regénye alapján készült alkotás az eredeti mű gondolatvilágát adaptálja egy napjainkban játszódó, izgalmas családi krimi keretei közé.
    A film harmincas évei végén járó főhőse egy dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált és azóta nem látott apját. Felkeresi őt Amerikában, és a találkozás számtalan élményt, fordulatot, tanulságot hoz a fiatalember és apja életébe. Ennek a találkozásnak köszönhető az is, hogy a világ értesül arról: az univerzum megszólalt, nem vagyunk egyedül a világmindenségben.
    Az Úr hangja című film visual effects supervisora Juhász Csaba volt. A hazai mozik a rangos tokiói filmfesztiválon tartott világpremiert követően december végén tűzték műsorra Pálfi György legutóbbi filmrendezését.
    Portugália nemzetközi seregszemléje, az idén 39. alkalommal és 54 ország részvételével megrendezett Fantasporto Magyar fókusz - Az új generáció címmel külön programot szentelt a magyar alkotóknak, melynek keretében műsorra tűzték a Rossz versek, a Nyitva, a Tiszta szívvel és az X - A rendszerből törölve című magyar mozifilmeket - olvasható a közleményben.

(MTI)

Az Így neveld a sárkányodat 3. már a második hétvégén nem talált legyőzőre az észak-amerikai mozikban - írta iparági becslések alapján a Variety.com.

    A Universal és a DreamWorks animációja legutóbbi része ezen a hétvégén 30 millió dolláros (8,3 milliárd forint) jegyárbevételt hozott, ezzel amerikai eredménye megközelítette a 100 milliós álomhatárt, 97,6 milliónál tart.
    A Sárkány-trilógia legfrissebb darabja hasonlóan teljesít, mint az előző két rész: az első 217 milliós, a második 177 milliós jegyárbevétellel dicsekedhet.
    Ugyan az első helyhez nem volt elég, mégis erősen kezdett Tyler Perry vígjátéka, az A Madea Family Funeral, 2442 filmszínházban 27 millió dollárért váltottak rá jegyet.
    A sikerlista harmadik helyét a Fox stúdió Alita: A harc angyala című sci-fije foglalta el, melyet már három hete játszanak a mozik. Most hétmillió dollárt adott eddigi jegyárbevételéhez, mely már 72,5 millióra rúg.
    A Warner Bros. A Lego-kaland 2 című animációja negyedik lett 6 millió dollárral, ezzel 91 milliónál jár Észak-Amerikában.
    A legjobb filmnek járó Oscar-díjával, melyet a múlt héten vehetett át, új lendületet kapott a már 16 hete vetített Zöld könyv - Útmutató az élethez, 4,7 millió dollárért váltottak rá jegyet ezen a hétvégén, ami az ötödik helyet jelentette. Észak-Amerikában 75 millió, a kontinensen kívül 74 millió dollárt hozott eddig a film.

(MTI)

Egy középső bronzkori központ, valamint szarmata, avar és Árpád-kori házak részleteit is sikerült feltárniuk a régészeknek Kunszentmiklós határában - tájékoztatta Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész az MTI-t.

    A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke 2014 óta ismert régészeti lelőhely. A négy évvel ezelőtti mentő feltárás ugyan csak egy kis területet érintett, de a régészeti emlékek jelentősége már akkor sejthető volt. A korábbi kutatások során a középső bronzkorra tehető, az úgynevezett Vatya kultúra egy településrészletére leltek. 
    A mostani, mintegy 10 ezer négyzetméter nagyságú területen, Kunszentmiklós határában november óta dolgoznak a szakemberek. 
    A feltárt területen egy 3500 éves középső bronzkori, a Vatya kultúra időszakából származó központ részletét, több mint ezer régészeti objektumot sikerült feltárniuk a szakembereknek. A régész kiemelte: a terület leletanyagban kiemelkedően gazdag.
    A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai sok gabonatároló vermet találtak, emellett cölöpszerkezetű épületeket is sikerült megfigyelniük. A leletek jelentős gabonatermelésre és annak évről évre való elraktározására, valamint egy jól tagolt település nyomaira utalnak. 
    A bronzkori település leletanyagából kiemelendő egy arany ruhadísz mellett sok csonteszköz, a kerámiák közül a finoman megmunkált bögrék, a feltehetőleg a Dunántúlról származó mészbetétes edények, valamint nagy valószínűséggel a Maros vidékéről oda került - díszítésében stilizált házat, madarakat és emberalakokat ábrázoló - edény. 
    A megtalált kerámiatöredékekből arra is lehet következtetni, hogy a helyi fazekasok igyekeztek nagyon pontosan és hűen lemásolni, újraalkotni az oda került edényeket. A lelőhely kulturális sokszínűsége, a leletanyag gazdagsága mind arra utal, hogy egy központi szerepet betöltő, kiemelkedő jelentőségű település nyomaira bukkantak - fogalmazott Kovacsóczy Bernadett.
    A korabeli távolsági kereskedelem bizonyítékaként egy obszidián penge is előkerült, amelyhez hasonló legközelebb a Tokaji-hegységben ismert. A sok csont- és agancstárggyal művelhették a földet, az állati maradványok alapján pedig jól kirajzolódnak az egykori állattartás jelei is. 
    A település temetője még nem került elő, de a régészek már több emberi maradványra is bukkantak. A novemberben előkerült csontok elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg nem eltemették, hanem egyszerűen csak gödörbe lökték a halottat. A két legutóbbi, a napokban feltárt emberi maradvány arra utal, hogy a két halottat egy-egy, már nem használt gabonatároló verembe temették el. Mindkettő mellé edényeket is tettek, egy nagyobb tálat benne egy kisebb bögrével, valamint több kisebb kerámia edényt szépen elrendezve. Az egyik holttest fölött két kutya tetemét is megtalálták. A sírok a település korai időszakára tehetők, nagyjából Kr. e. 2000 és 1700 közé. 
    A régész beszámolt arról is, hogy a későbbi időszakokból származó emlékek is előkerültek. Kovacsóczy Bernadett egy földbe mélyített szarmata házról elmondta: a jelentőségét az adja, hogy a közelben nem volt ismeretük szarmata lelőhelyről, az avar kori ház pedig annak bizonyítéka, hogy a közeli Kunbábonyban feltárt kagáni sír mellett a környéken további, eddig ismeretlen helyszíneken is számolni kell az avarok jelenlétével. Az Árpád-kori házakban jól megfigyelhető a kemence, az építmény cölöpszerkezete alapján pedig a tető formája is rekonstruálható. A leletek közül érdemes kiemelni egy korabeli cserépbográcsot is, ami ugyan törött, de csaknem minden darabja előkerült, így teljesen restaurálható - mondta a szakember. 
    A hátralevő több száz négyzetméternyi terület feltárását követően a régészeti leletek a Kecskeméti Katona József Múzeumba kerülnek, ahol megkezdődik a restaurálásuk. 
    A Vatya kultúra Kr. e. 2000 és 1500 között a Duna mentén, valamint a Duna-Tisza közén élő pásztorkodó és földművelő népességnek az elnevezése. A kultúrára jellemzőek az erődített földvárak és a hosszan használt úgynevezett településdombok. Egy hosszan használt módosabb település lehetett a kunszentmiklósi is, amely a korszakban központi funkciót tölthetett be. Az előkerült objektumok széleskörű közép-európai kapcsolatokkal rendelkező népességről, fejlett földművelésről és állattenyésztésről tanúskodnak.

(MTI)

Egykori állandó tárlatát felidéző, virtuális kiállítással ünnepli alapításának 175. évfordulóját kedden a költözése miatt jelenleg zárva tartó Néprajzi Múzeum.

    A Néprajzi Múzeum napján az intézmény újonnan elérhető, népszerű és szakmai online tartalmakkal, digitális, letölthető kiadványokkal, régi leltárkönyvekkel és új virtuális tárlattal jelentkezik - közölte az MTI-vel hétfőn a múzeum.
    Mint a közlemény emlékeztet, a Néprajzi Múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Korábban a közönség ezen a napon színes programokon keresztül tekinthetett be a szakmai munka eredményeibe és kulisszatitkaiba. Jelenleg a nagyszabású költözés-előkészítési munkálatok töltik ki a hétköznapokat, ezért a Néprajzi Múzeum az ünnepi dátumhoz kapcsolódva online formában kínál újdonságokat.
    Az intézmény kedden mutatja be virtuális kiállításainak legújabb darabját. A Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületével együtt búcsúzott a közönségtől A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal 24 esztendőn keresztül fogadta a látogatókat.
    A szakemberek célul tűzték ki, hogy a bezárás pillanatában látható kiállítást minél teljesebb módon örökítsék meg, tegyék továbbra is megismerhetővé. Ehhez a tárgyak, fotók, szövegek, filmek számbavétele és digitális feldolgozása mellett összegyűjtötték a kiállítással kapcsolatos, évtizedek során felhalmozott dokumentumokat: népszerű és tudományos szövegeket, kritikákat, videóinterjúkat. Tárlatvezetéseket rögzítettek az alkotókkal és interpretátorokkal, végigfotózták a tereket, virtuális séta készült a kiállítóterekben.
    Mindezekből állt össze az a sokrétegű anyag, amely mostantól újra hozzáférhetővé teszi a tárlatot a http://magyar-nep-hagyomanyos-kulturaja.neprajz.hu honlapon - jelentette be a múzeum.
    Az elmúlt hónapokban több tízezer oldalnyi nyilvántartási dokumentum digitalizálására is sor került. A gyűjtemények legrégebbi, kézírásos gyarapodási naplói és leltárkönyvei mellett az Etnológiai Archívum fotó- és rajzgyűjteményének korai leltárkönyveiről is készült digitális másolat - közölték.
    A Néprajzi Múzeum a zárva tartás alatt is arra törekszik, hogy korszerű tudományos eredményeit minél szélesebb körben ismertté tegye. Ennek keretében folytatja az általa szerkesztett kiadványok digitális változatainak nyilvánossá tételét. A közelmúltban tovább gyarapodott a digitális könyvgyűjtemény: számos néprajzi könyvritkaság, A Néprajzi Múzeum Gyűjteményei című kötet és a Néprajzi Értesítő számai mellé felkerült a honlapra a Tabula könyvek további tizenöt kötete és kortárs jelenségek kutatásával foglalkozó MaDok-program sorozatának nyolc kötete is.
    Az egy évvel ezelőtt útra indított népszerű online sorozatok a jövőben is folytatódnak: a Néprajzi Múzeum költözésének érdekességeit bemutató filmes sorozatok, a Hónap műtárgya, a múzeumtörténeti szemelvények és a Xántus János másfél évszázaddal ezelőtt vezetett expedíciójának izgalmas részleteibe beavató írások rendszeresen jelentkeznek az intézmény honlapján és Facebook-oldalán is - közölte a Néprajzi Múzeum.

(MTI)

Hiába követték egymást a botrányok a 91. Oscar-gála előtt, a rendezvényt jól bonyolították le - mondta Dudás Viktor filmszakértő hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

    A szakértő azt mondta, az idei gála a "jutott is, maradt is" jegyében telt, hiszen a legesélyesebb filmek valóban kaptak díjat, igaz nem annyit és nem azokban a kategóriákban, mint előzetesen gondolni lehetett.
    Például A kedvenc című filmnek - ahogy a Romának is - tíz jelölése volt, de végül csak egyet tudott díjra váltani. A legjobb film pedig A Zöld könyv lett, miközben hetekkel korábban mindenki a Romát dicsérte - tette hozzá.
    Dudás Viktor felidézte: a Roma nemcsak a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat, hanem az operatőri és a rendezői Oscart is elnyerte. A film operatőre maga a rendező volt, Alfonso Cuarón, akinek ez volt az első nagyjátékfilmje ebben a felállásban.
    A szakértő kitért arra is, hogy az Oscar-díj elnyerése nem minden esetben jár együtt a későbbi sikerrel; elsősorban a női győztesekre igaz, hogy karrierjük akár meg is törhet utána. Ez azért lehet így, mert elvárják tőlük, hogy már ne vállaljanak el bármilyen szerepet, ezzel párhuzamosan a gázsijuk is nő, így a filmkészítők inkább mást választanak helyettük - mondta.

(MTI)